A szerverhűtés legelterjedtebb módozatai
Múlt héten indult sorozatunkban a szerverek, számítógépek hűtésével foglalkoztam. A szervertermek, szervergépek és számítógépek hűtésének problematikája összetett és fontos kérdés. Egy-egy apró momentum meghatározhatja a teljes rendszer működését, hatékonyságát és energiafelhasználását.
Egy jellemző példa a szerverek hűtésmegoldásainak fontosságára, a Quanta szervergyártó cég esete. Miután levették szervereik borításáról a cég műanyag logóját, havi szinten 25 W áramot tudtak spórolni, ezzel a Facebook szerverének üzemeltetője tetemes összeget takarított meg. Ebből is érzékelhetjük, hogy mennyire fontos, hogy a hűtés kérdésének alapvetéseivel is tisztában legyünk.
Mostani írásomban áttekintem a lehetséges hűtési megoldásokat. A számítástechnika jelenlegi állása szerint 4 hűtési eljárást alkalmazunk:
- léghűtés
– passzív
– aktív - folyadékhűtés
- hőszállító cső
- kompresszoros hűtés
Léghűtés
A berendezésben kialakuló hőmennyiséget megfelelő méretű hűtőborda segítségével átadjuk a környező levegőnek. Ennek két fajtája ismert. A passzív léghűtés esetében, a lehető legnagyobb felületű, bonyolult geometriájú hűtőelem beavatkozás nélkül hűti a berendezést. Ez a megoldás optimális, ha kisebb hőmennyiséget kell eltávolítanunk, vagy ha mozgó alkatrészen helyezzük el a hűtőbordát. Előnye, hogy nincs szükség plusz áramra, tehát nem merül fel járulékos költség. Ezzel a módszerrel hűtötték a korábbi videókártyákat, a déli hidat, a nyomtatók mátrix-fejét. A nagyobb fogyasztók hűtéséhez azonban ún. aktív léghűtést kell alkalmazni, azaz ventilátor segítségével fújják el a felmelegedett levegőt a hűtőbordák közül. Ennek előnye, hogy sűrűn lehet rakni a bordákat, így jelentősen megnövekedik a hőátadó felület. Hátránya, hogy külön energiát kell fordítani a ventilátor működtetésére, zajjal jár. Problémát jelent, hogy az újabb, nagyobb teljesítményű processzorok, a miniatürizálásnak köszönhetően, kisebb helyen férnek el, emiatt sokkal kisebb a hőleadó felület. Megoldást jelenthet a többmagos processzor, ahol a hőleadás több ponton történhet, emellett a magok megosztva alacsonyabb frekvencián, így alacsonyabb hőtermelés mellett végezhetik a munkát. A bejegyzés folytatódik