Szervergépek és számítógépek hűtése – 3

A szerverek és számítógépek hűtést igénylő részegységei

szerver-hutes-szamitogephutes

Hűtési technikák

Sorozatunk a szervertermek, szervergépek és számítógépek hűtésének problematikájával, alapvető kérdéseivel foglalkozik. Eddig áttekintettük a hőterjedés fizikáját, megismerkedtünk a hűtés főbb módjaival. Ahhoz, hogy hatékony és takarékos hűtési rendszert tudjunk építeni, fenntartani és üzemeltetni, ismernünk kell azon részegységeket, amelyek hőt termelnek az informatikai eszközökben.

A számítógép legforróbb egysége a processzor. Az első CPU megjelenésekor 1971-ben nem gondolt senki ennek hűtésére, mivel az alacsony órajelen működő egységek nem fogyasztottak sok áramot, így nem is melegedtek számottevően. A ma gyártott központi egységek olyan frekvencián működnek, hogy hűtés nélkül rövid idő alatt elolvadnának. A rekordot az Intel P4-es processzora tartja, mely csúcsra járatva akár 200 W hőt termelt.

Processzorok hűtése

A korábban már ismertetett aktív és passzív hűtés, valamint a több mag alkalmazása mellett különböző alternatív szoftveres megoldásokkal is kísérleteznek. Ilyen például az Intel SpeedStep technológia. Ennek leírásával itt ismerkedhetünk meg. Ezen eljárás lényege, hogy egy program lelassítja a processzor frekvenciáját, ha az nem végez érdemi számítási tevékenységet. A bejegyzés folytatódik

Szervergépek és számítógépek hűtése – 2

A szerverhűtés legelterjedtebb módozatai

szerver-hutes

Szerverek hűtése

Múlt héten indult sorozatunkban a szerverek, számítógépek hűtésével foglalkoztam. A szervertermek, szervergépek és számítógépek hűtésének problematikája összetett és fontos kérdés. Egy-egy apró momentum meghatározhatja a teljes rendszer működését, hatékonyságát és energiafelhasználását.
Egy jellemző példa a szerverek hűtésmegoldásainak fontosságára, a Quanta szervergyártó cég esete.  Miután levették szervereik borításáról a cég műanyag logóját, havi szinten 25 W áramot tudtak spórolni, ezzel a Facebook szerverének üzemeltetője tetemes összeget takarított meg. Ebből is érzékelhetjük, hogy mennyire fontos, hogy a hűtés kérdésének alapvetéseivel is tisztában legyünk.

Mostani írásomban áttekintem a lehetséges hűtési megoldásokat. A számítástechnika jelenlegi állása szerint 4 hűtési eljárást alkalmazunk:

  1. léghűtés
    –    passzív
    –    aktív
  2. folyadékhűtés
  3. hőszállító cső
  4. kompresszoros hűtés

Léghűtés

A berendezésben kialakuló hőmennyiséget megfelelő méretű hűtőborda segítségével átadjuk a környező levegőnek. Ennek két fajtája ismert. A passzív léghűtés esetében, a lehető legnagyobb felületű, bonyolult geometriájú hűtőelem beavatkozás nélkül hűti a berendezést. Ez a megoldás optimális, ha kisebb hőmennyiséget kell eltávolítanunk, vagy ha mozgó alkatrészen helyezzük el a hűtőbordát. Előnye, hogy nincs szükség plusz áramra, tehát nem merül fel járulékos költség. Ezzel a módszerrel hűtötték a korábbi videókártyákat, a déli hidat, a nyomtatók mátrix-fejét. A nagyobb fogyasztók hűtéséhez azonban ún. aktív léghűtést kell alkalmazni, azaz ventilátor segítségével fújják el a felmelegedett levegőt a hűtőbordák közül. Ennek előnye, hogy sűrűn lehet rakni a bordákat, így jelentősen megnövekedik a hőátadó felület. Hátránya, hogy külön energiát kell fordítani a ventilátor működtetésére, zajjal jár. Problémát jelent, hogy az újabb, nagyobb teljesítményű processzorok, a miniatürizálásnak köszönhetően, kisebb helyen férnek el, emiatt sokkal kisebb a hőleadó felület. Megoldást jelenthet a többmagos processzor, ahol a hőleadás több ponton történhet, emellett a magok megosztva alacsonyabb frekvencián, így alacsonyabb hőtermelés mellett végezhetik a munkát. A bejegyzés folytatódik

A szervergépek és számítógépek hűtése – 1.

Szervergépek és számítógépek hűtésének problematikája – általános ismeretek

szamitogep-hutes - szerverek hűtése

Jégbe fagyott számítógép 🙂 (szerverek, számítógépek hűtése)

Minden évszakban, de különösen nyáridőben komoly kihívás a számítástechnikai eszközök megfelelő hőmérsékleten tartása. Ezzel az írásommal szeretnék egy több cikkből álló sorozatot indítani, ahol igyekszem körbejárni a témát. Terveim szerint szó lesz a hűtés fizikájáról, a szervertermek klimatizációjáról, a személyi számítógépek részegységeinek hűtésének problematikájáról, írok a legújabb technológiákról, és megpróbálok közreadni néhány olyan megoldást, fogást, amivel házilag növelhetjük gépeink teljesítményét.

Hőtermelés, hővezetés általában

Az első gőzgépek üzembe helyezésénél vetődött fel először a működési hőmérséklet problematikája. Minden, munkavégzésre használt gép vékony hőmérsékleti tartományban működik gazdaságosan és tökéletesen. Az elektronikai eszközök még ennél is érzékenyebbek, a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet végzetesen károsíthatja őket. Jellemzően 40-60 C fokon kell tartanunk hardvereszközeinket, hogy működési paramétereik megfelelőek legyenek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a betáplált elektromos áram csak kis százaléka hasznosul, több mint 90 százaléka hővé alakul át. Ezt a folyamatot Joule törvénye írja le, mely kimondja, hogy az ellenálláson átfolyó áram a teljesítményének megfelelő hőt termel. A fejlődő hő a Joule-hő. A bejegyzés folytatódik

Merre halad a szervergyártás?

fx2-power-edge szerver elhelyezés

A Dell PowerEdge FX2 szerver konfigurációja – (forrás: www.dell.com)

A jó szervernek úgy csökken a mérete, ahogyan nő a teljesítménye.

A számítástechnika világában nem összeesküvés elmélet, hanem tény az, hogy a gyártók évekkel korábban kifejlesztett technikákat dobnak piacra. Biztosak lehetünk abban, hogy a neves gyártók széfjeiben ott lapulnak a 4-5 év múlva piacra kerülő termékek kifejlesztett prototípusai. Ez azonban nem a felhasználók átverése miatt van így. Egy-egy új processzor kifejlesztésére több évet és sok millió dollárt költenek. Az új lapkákhoz új gyártósort, esetleg új gyárat is kell építeni. Ha a gyártók nem maximalizálnák a bevételeiket, úgy nem térülnének meg a befektetéseik, s nem tudnának tovább fejleszteni. Felmerülhet a kérdés, hogy ha manapság az egyszerű felhasználók számára 6 vagy 8 magos számítógépeket árusítanak, szerverszinten pedig megszokott a 24-48 mag, miért nem jutott ez korábban a gyártók eszébe.

A válasz egészen egyszerű, a korábbi eszközökkel túl hosszú idő lett volna a mostaniakhoz hasonló gépeket tervezni. Az új eszközök számítási kapacitása nagyobb, így fejlettebb és bonyolultabb számítógépeket tudnak tervezni. A számítástechnikában figyelhető meg a hatványozott evolúció. A bejegyzés folytatódik

  • Szervergép bérlés – Szerverelhelyezés – Fizikai, hibrid és virtuális szerverek – Felhő alapú szerver

    Szerverelhelyezés Budapest - VPS szolgáltatás - Szervergép bérlése

    Friss IT hírek, aktuális VPS szolgáltatások. Szerverelhelyezés és szerverhoszting Budapesten. Virtuális, hibrid, fizikai és cloud szerverek bérlése. Akciós árak. Új technológiák: felhő szerver, cloud server hosting - © BIX2 2015